szászok kiátkozása, 1277. máj. 30.: Monoszló nb. Péter erdélyi pp. (1270-1307) tizedszedő joghatóságát ki akarta terjeszteni az erdélyi szászokra is, akik (a →szebeni prépostsághoz tartozván tőle függetlenek voltak) törekvésének ellenálltak. A pp. knk-jaival egyetértve a vízaknai →gerébet, Alárdot kivégeztette. Alárd fia Ján(os) 1277. II. 21: fegyvereseivel megrohanta és elfoglalta Gyulafehérvárt, kirabolta, a szegyh-at és a tp-okat fölgyújtatta. A szegyh-ba menekült kb. 2000 m. ffi, nő és gyermek, köztük Clemens nagyprép., a küküllői és Mihály ozdi esp., a fehérvári plnos bennégett. A város maradék m. lakóit leöldösték, az egyh. kincseket, ereklyéket, kereszteket, papi ruhákat, ékszereket elhurcolták v. megszentségtelenítették, a levtárat és a kvtárat szétdúlták, a kiváltságleveleket szétszaggatták, a város környékét is pusztává tették. A rákosi gyűlésen V. 23-30: nagykorúsították a kb. 14 é. IV. (Kun) László kir-t (ur. 1272-90), s elhatározták, hogy akik az orsz. békéjét megzavarják, kir. v. egyh. jószágot elfoglalnak, azt kiközösítik. V. 30: vízaknai Ján(os)t és bűntársait kiátkozták mindaddig, amíg teljes elégtételt nem adnak. Miklós vál. esztergomi érs. (1273, 1277-78) vezetésével ellenük büntető hadjáratot indítottak, de a szászok a károkat nem fizethették meg, mivel a szegyh. 10 é. romokban maradt, s azt Péter pp. saját költségén kezdte helyreállítani. T.E.

Pauler II:328. - Szilágyi I:62. - Erdély tört. I:319.